Tájékoztatása szerint január 15-én lépett hatályba az a tavaly decemberben megalkotott kormányrendelet, amely lehetővé teszi a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli állami kárrendezését, pénzbeli megsegítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a február 28-i határidő jogvesztő hatályú.
    
Emlékeztetett: a parlament tavaly november 14-én határozatban kérte a kormányt a kárrendezésre, annak tudatában, hogy a legkiszolgáltatottabbak közé tatozó fiatal és nyugdíjas munkavállalók védelme rendkívüli intézkedést tesz szükségessé.
    
Az eljárásról szólva kiemelte: állami kárrendezésre jogosult az, aki a már említett időszakban a Human Operator Zrt. közreműködésével szervezett munkavégzésben vett részt, munkája ellenértékét nem kapta meg, és követelése 2018. január 15-én még fennáll.
    
A kormányhivataloknál, a kormányablakokban benyújtott kárrendezési kérelemhez csatolni kell a jogosultságot alátámasztó dokumentumokat, különösen a feladatteljesítésre, annak jellegére, helyére, időtartamára vonatkozó iratokat. Részletes tájékoztatás letölthető a Vas Megyei Kormányhivatal honlapjáról: www.kormanyhivatal.hu/hu/vas/hirdetmenyek/letoltheto-dokumentumok. 
    
Harangozó Bertalan közölte: az is kérhet kárrendezést, aki valamilyen okból nem rendelkezik a szükséges iratokkal; ilyen esetben büntetőjogi felelőssége tudatában írásban vagy akár szóban is nyilatkozatot tehet, amiről a kormányablak munkatársai jegyzőkönyvet vesznek fel. Hozzáfűzte: amennyiben a kérelmező jogosultságát a kormányhivatal megállapítja, a kárrendezés összegét a Magyar Államkincstár folyósítja.
   
Czeglédy Csaba - az MSZP, a DK és az Együtt szombathelyi önkormányzati képviselője - és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet céghálózata 2011 és 2016 között diákmunka-közvetítéssel foglalkozott, a bűnszervezet élén álló, a Human Operator Zrt.-hez köthető emberek - a közvetítő cégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével - el akarták kerülni a munkaközvetítés után járó közterhek megfizetését. Így a gyanú szerint csaknem hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.