A neve elhallgatását és felismerhetetlenséget kérő nő a Híradónak azt mondta, havonta, az elutalt fizetések után jött Szombathelyről egy sofőr, aki "hozott egy kis pénzmagot", amelyet az irodavezetőnél lehetett átvenni, de azt nem tudta, hogy ezt milyen alapon kapták. Azt mondta: a felsőbb pozíciókban lévő alkalmazottak rendszeresen kaptak olyan juttatást, amelyről semmilyen átvételi elismervényt nem írtak és a cég költségvetésében sem dokumentálták.
    
Ilyen boríték csak az úgynevezett témavezetőknek járt, annak ellenére, hogy ők nem végeztek érdemi munkát - fogalmazott az informátor. Szerinte az is feltűnő volt, hogy a cég irreálisan alacsony áron vállalt megbízásokat, mégis mindvégig nyereséges maradt. Hozzátette: az alkalmazottak úgy tudták, a diákok megkapják a fizetésüket, és arról is utólag értesültek, hogy Czeglédy Csaba cége nem fizette be megfelelően a munkájuk után járó adót.
    
A volt dolgozó a Híradónak azt is elmondta, hogy a cégcsoport az MSZP-től és a DK-tól is kapott feladatokat: a diákokat egyebek mellett a pártok szórólapjainak osztogatására is alkalmazták.
    
Czeglédy Csaba - jogi képviselője útján - azt közölte, hogy a volt dolgozó állításaira nem akar reagálni, ehelyett inkább pert indít. Válaszuk szerint a Human Operator Zrt. minden közterhet bevallott és megfizetett a központi költségvetésnek, minden egyes általa befogadott számla mögött valós gazdasági esemény állt, minden bevételét és kiadását a könyvelése tartalmazza.
    
Czeglédy Csaba - az MSZP, a DK és az Együtt szombathelyi önkormányzati képviselője - és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet céghálózata 2011 és 2016 között diákmunka-közvetítéssel foglalkozott, a bűnszervezet élén álló, a Human Operator Zrt.-hez köthető emberek - a közvetítő cégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével - el akarták kerülni a munkaközvetítés után járó közterhek megfizetését. Így a gyanú szerint csaknem hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.